Kínában egy vízhordónak volt két agyagedénye, ami annak a rúdnak két végén lógott, amivel a vizet hordta. Az egyik edényen volt egy kis repedés, a másik teljesen ép volt. A vízhordó mindig teletöltötte mindkét edényt. Szállítás alatt a pataktól hazáig elcsöpögött a víz fele a repedt edényből. Minden nap így történt ez két éven keresztül: csak egy telekanna vizzel és egy félkanna vizzel ért haza. Természetesen az ép edény büszke volt teljesítményére, hiszen ő tökéletes volt, de a repedt kanna szomorkodott, mert csak fele annyit teljesített, mint a másik. Két évi bánkodás után egyik nap így szólt a vízszállítóhoz:
— Szégyenlem magam, mert a víz egész úton szivárog hazáig.
A vizhordó így válaszolt az edénynek:
— Nem vetted észre, hogy az útnak csak a te oldaladon pompáznak a virágok és a másik oldalon nem? Azért van ez, mert amikor én észrevettem a te hiányosságodat, virágmagot vetettem az útnak arra a szélére, ahol te vagy. Hazafelé menet te minden nap locsoltad azokat. Két év óta minden nap friss virágokat szedek és azzal díszitem szobámat. Ha te nem lettél volna olyan amilyen vagy, ez a gyönyör nem ragyogtatná be az én otthonomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése