Keress rá!

Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 5., kedd

A fa és a kövek majd megtanítanak arra, amit tanítóktól nem hallhatsz. (Claitrvaux-i Szent Bernát)

2010. október 28., csütörtök

Kő, kavics, homok, sör


Egy filozófiaprofesszor előadása:

Egy befőttesüveget feltöltött kb. 5 cm átmérőjű kövekkel, majd megkérdezte, hogy tele van-e az üveg?

- Igen. - hangzott a válasz.

Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, majd elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe.
Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.

Ezután elővett egy dobozt tele homokkal, és beletöltötte az üvegbe.
A homok természetesen minden kis rést kitöltött.

A prof így szólt:

- Vegyétek észre, ez a ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna.

A kavicsok azok, amik még számítanak, úgymint a barátok, a munkád.

A homok az összes többi: az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek.

Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében.
Először a kövekre figyelj, amik igazán számítanak. A többi csak homok.

(Az egyik diák megkérdezte: és most már tele van az üveg?
Mire a prof azt válaszolta, hogy igen.
Erre a diák elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe.
A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett be.
Azt mondta erre a diák:
- "Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a fenti
példából jól látszik: Egy sör azért mindig belefér !" 

2010. szeptember 19., vasárnap

Lépcsőt építhetünk


Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.
Széchenyi István

2010. április 25., vasárnap

Mi kő és mi homok?


“Jó dolog, ha néha minden támaszték kidől alólunk.
Ilyenkor láthatjuk, hogy mi kő a talpunk alatt, és mi homok.”

(Madeleine L’Engle)