A jóság...

A jóság mindig választást jelent a jó és a rossz között, azt a választást, hogy jók legyünk.

Liv Ulmann

"Bár az életben olyan sok dolog lesz amit nem fogunk tudni megválaszolni. És ez valahol így van rendjén. Hisz azért élünk, hogy ezekre a megválaszolatlan kérdésekre választ kapjunk. Nem lenne értelme az életnek, ha mindenre tudjuk a választ."

Babits Mihály

"Egyikőtök elárul engem."

"A kételkedés gonoszabb, mint a bűn. Lehet hinni,
lehet megtagadni valakit. De aki kételkedik, a végén áruló lesz. Az
árulásra nincs bocsánat."

(Márai Sándor)

Az életünk folyamán gyakran szembesülünk azzal, hogy úgy érezzük,
elárultak minket. Az áruló elhiteti, hogy a mi oldalunkon áll,
miközben a másik oldallal lép szövetségre ellenünk. Igen, vannak
helyzetek, amikor egyértelműen állást kell foglalnunk és a nehézségek
ellenére is kitartanunk amellett. Nincs mód az alkudozásra: hiszünk,
igen vagy nem. Átmenet nincs. Az élet dolgai persze nem lehetnek csak
fehérek vagy feketék, néha belecsúszunk a szürkületbe. A helyzetek
többsége ugyancsak szürke és ez így is van rendjén. Lényeges azonban,
hogy tudjuk, az életünk mely területei azok, ahol határozott
állásfoglalásra van szükség.
Kérjük Istent, adja meg nekünk a bölcsességet, hogy felismerjük
életünkben ezeket a helyzeteket és helyes döntésekre jussunk általa.

Tessék válsztani!

Kedves Testvérek!

Néhány nap múlva társadalmi életünk egy nagyon fontos eseményéhez érkezünk: országgyűlési választások lesznek hazánkban. Az Egyház Krisztustól kapott küldetése, hogy hirdesse az Evangéliumot minden embernek. Az Evangélium üzenete egyaránt érvényes a társadalom, a politika, az egyéni és a közösségi élet minden területére: „…a társadalmi tanítás az Egyház részéről nem (...) illetéktelen beavatkozás. Joga van a társadalmi szféra evangelizálására, (...) amelyben az ember élete zajlik, - hogy ott visszhangozza az Evangélium felszabadító üzenetét” (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma 70. p.).

2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Ebben a körlevélben írtuk: «Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket.» Sajnos helyzetünk azóta még tovább romlott, de a lelki megújulás vágya is erősödött. Mindnyájan tapasztaljuk az egészségügy, a közoktatás és a nevelés tragikus helyzetét, az emberek elszegényedését, a munkanélküliség növekedését, a becsületes munka leértékelődését, a közbiztonság hiányát, bizonyos nemzetiségi és etnikai kérdések politikai célú felhasználását, a család értékeinek lejáratását, a családok gazdasági ellehetetlenítését, a vidék és a mezőgazdaság szomorú helyzetét. Mi, katolikus keresztények pedig évről évre szembesülünk egyházi iskoláink és más intézményeink hátrányos megkülönböztetésével. Mindezeket tetézi az általános korrupció és az intézményekből való kiábrándulás. Sokan elvesztették a jövőbe vetett reményüket, és közömbösségbe merültek. Sokan mondják: nem megyek el választani, úgyis minden mindegy.

Mi, keresztények azonban nem oszthatjuk ezt a reménytelenséget. Sorsközösségben vagyunk egész népünkkel. Önmagunk, fiatalságunk, nemzetünk jövőjéért felelősek vagyunk Isten előtt. Emlékezzünk csak: egy-egy kórház bezárása vagy vasútvonalak megszüntetése elleni tüntetés hozott-e eredményt? – Nem. Azt hallottuk: demokratikus országban erre csak választások hozhatnak megoldást. Hát most itt a lehetőség! Aki nem megy el választani, az eleve lemond arról a jogáról, hogy valamit is számon kérhessen, lemond gyermekei, szülei, hazája jövőjéről. Ezért számunkra, hívők számára a részvétel a választásokon lelkiismereti kötelesség.

De milyen pártot válasszunk, kire adjuk szavazatunkat? Itt két dolgot kell megfontolni. Az első: nyilván mi, katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatunk, amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják. Természetesen a választások előtt ezeket mindenki megígéri, de azt is meg kell nézni, hogy a szép ígéretek hirdetői mit csináltak eddig.

A másik kérdés: ha úgy gondoljuk, van olyan párt, amelytől ezeket elvárhatjuk, akkor azt is meg kell fontolni, képes lesz-e arra, hogy kormányra kerülve ígéreteit végre is tudja hajtani. Szavazatunkkal ne támogassunk olyan pártot, amelyik sokak számára tetszetős ígéretekkel áll elő, de azokat megvalósítani nem képes.

Keresztény hitünkkel ellenkezik minden olyan liberális, a kereszténység alapértékeit támadó-kigúnyoló világnézet, amely tagadja az élet szentségét, az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családot, és amely – miközben állandóan hivatkozik az emberi jogokra – ugyanakkor mégis a pénzt és a multinacionális tőke uralmát állítja a középpontba. XVI. Benedek pápa írta a „Caritas in Veritate” kezdetű enciklikájában, hogy «az a humanizmus, amely kirekeszti az Istent, embertelen humanizmus» (78.p.).

Fontosnak tartjuk ugyanakkor magyar voltunkat, nemzeti kultúránkat, melyet a kereszténység formált már több mint ezer éve, s azt a hazaszeretetet, amelyre Szent István óta minden magyar szent és boldog, nemzetünk minden nagyja tanított minket. Széchenyi Istvánnal valljuk: „egyetlen népnél sem vagyunk alábbvalóak.” De azt is meg kell jegyezni, hogy mi, katolikus keresztények Krisztus példájára nyitott szívvel közeledünk minden ember felé.

Kedves Testvérek!

Mindnyájan érezzük, hogy mélyponton áll ma nemzetünk. Ez azonban nem taszít reménytelenségbe minket. Hazánkban nagy változásra van szükség, és erre most lehetőségünk nyílik a választásokkal. Imádkozzunk Istenhez bölcs belátásért és bátorságért, hogy megfontolt, jó döntést hozzunk. Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!

Budapest, 2010. március 28.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A Sas története

A sas története

Fajában a sas rendelkezik a leghosszabb átlagos élettartammal. 70 évig is élhet. De kemény döntést kell hoznia, hogy elérhesse ezt az életkort.

40 éves korában hosszú, hajlékony karmaival többé már nem tudja megragadni táplálékául szolgáló zsákmányát. Hosszú, éles csőre meggörbül. Elöregedett nehéz szárnyai, a vastaggá vált tollak hatására, akadoznak a mellén. Ekkor a sas csupán két lehetőség közül választhat: vagy elpusztul, vagy egy 150 napig tartó változás fájdalmas folyamatán esik át. A sasnak egy hegy csúcsára kell repülnie, és a fészkén kell ülnie. Itt a sas addig ütögeti csőrét a sziklához, amíg csőre ki nem szakad. Miután csőre kiszakadt, a sas kivárja, hogy kinőjön új csőre. Ezután kiszaggatja karmait. Amikor új karmai kinőttek, a sas elkezdi kitépkedni régi tollait. Öt hónappal később sor kerül újjászületésének híres repülésére, és a sas még további 30 évig él.

Mért van szükség a változásra? Gyakran szükséges, hogy a túlélés érdekében végigvigyük a változás folyamatát. Néha szükséges megválnunk régi emlékeinktől, szokásainktól és egyéb régi hagyományainktól. Csak a múlt hordalékától megszabadulva használhatjuk ki a jelent.

Nem értheted...

Ha nem tiltották még neked a keresztvetést, nem tudod milyen felszabadult érzés magadra venni Krisztus jelét.

Ha nem ért még bántás a misén való részvételért, nem tudod milyen szabadon odatérdelni az Oltáriszentség elé.

Ha nem négy fal közé zárva dolgozol napkeltétől napnyugtáig, nem tudod milyen érték a napsütés és az arcodba fújó szél.

Ha nem halt még meg senki úgy mellőled, hogy nem tudtál elköszönni tőle, és nem maradtak benned a neki szánt mondatok, nem érezted még át igazán, mit jelent a halál földi végessége.

Ha nem áll fenn a lehetősége annak, hogy kitegyék a szűrödet a családodból, az eddigi életedből, nem tudod milyen öröm a gyermekeid mosolya és az, hogy fedél van a fejed felett.

Ha nem voltál még elszigetelt a környezetedben, nem tudod milyen örömöt ad a felismerés, amikor valaki jól érti a megfogalmazott és kimondott gondolataidat.

Ha nem a szellemi sivatag szélén élsz, nem értheted milyen fájdalommal jár egy elmulasztott előadás.

"A lényeget még nem értheted,
Amíg nem éltél nehéz éveket."

Nyerges Attila: Nélküled (Ismerős Arcok)

Tamási Lajos: Piros vér a pesti utcán (részlet)

Piros a vér a pesti utcán,
munkások - ifjak vére folyt,
- a háromszín-lobogók mellé
- tegyetek ki gyászlobogót.

A háromszín-lobogó mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyûlöletét

s fogadalmat: te kicsi ország
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.

.

"(...) átsuhanó madárraj a ház felett."

“Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett.”
(kínai bölcsesség)