Kert és a kertésze

Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. 
Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. 
Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.
Márai Sándor: Ég és Föld