Kosztolányi Dezső: Halottak (részlet) Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Futók között titokzatos megállók. A mély sötét vizekbe néma, lassú hálók. Képek, már megmeredtek és örökre szépek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése