Szerencse vagy balszerencse?

" Élt egy faluban egy öreg ember az egyetlen fiával. Volt egy szép lovuk. Ezt a lovat már sokszor meg akarták venni tőle, de nem adta el. Egy napon a ló megszökött és elkóborolt az erdőbe. A szomszédok szánakozva mondogatták az öregembernek:
– Óóóó, micsoda balszerencse! Se pénz, se ló! Az öreg ember azonban csak ennyit mondott:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem! A következő napon az elszökött ló visszatért, és hozott magával még tíz gyönyörű erős vadlovat. A szomszédok irigykedve most ezt mondták:
– Milyen nagy szerencse! Az öreg ember azonban most is azt mondta: – Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem! Eltelt egy-két nap és az öreg ember fia igyekezett betörni a vadlovakat de az egyik ló ledobta a hátáról és a fiú eltörte a lábát. A szomszédok nagyon sajnálkoztak és megint csak azt mondogatták:
– Óóóóó, milyen balszerencse! Az öreg azonban csendesen csak így szólt:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem! Ismét eltelt egy-két nap. Katonák érkeztek a faluba és újoncokat toboroztak.A faluból minden fiatalt elvittek, kivéve az öregember törött lábú fiát. A szomszédok akkor azt mondták az öregnek:
– Milyen nagy szerencse! Az öreg ember azonban most is csak ezt válaszolta:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem! " /Indián mesék/