
„Tudjátok-e mi a lélek szárnya? – a Miatyánk. Háromszázmillió ember
rebegi el mindennap e gyönyörű költeményt, melyet tizenkilenc századdal
ezelőtt alkotott az istenlelkű szerző. Ezt dadogja mindennap az ártatlan
kisded: ezt sírja el a bűnbánó: ebben talál vigasztalást a
sorsüldözött: ezzel ad hálát a boldog: ennek a szavaival esd kenyérért a
koldus: ezt reszketi el a fonnyadó ajkú agg: ez a születés örömdala: a
halál búcsúszava: ezzel kísérik az eltávozott lelket mennyei útján:
ezzel könyörgünk érte. Ebben az egyszerű, rövid Miatyánkban több
gondolatremek van, mint a világ összes költőinek a műveiben. Több
bölcsesség, mint az ó- és újkor minden filozófusának koponyájában. Mily
szép már a megszólítás: Miatyánk! Háromszázmillió lélek öleli át egymást
testvérként e szóban és szemeit a közös atyához emeli… Boldogok, akik
szeretik Istent!”
Gárdonyi: Álmodozó élet (Részlet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése