Keress rá!

Oldalak

2018. május 8., kedd

Az írnok

Az alábbi eset 1896-ban történt Geszten. Tisza István új gazdatisztet vett fel a geszti gazdaságba. Az "úrfi", mint az írnokot szokás nevezni, csak a késő esti órákbna érkezett meg, s aznap már nem tudott jelentkezni. Mivel tudta, hogy a nagyságos úr koránkelő, másnap jókor reggel felment a kastélyba, és keresett egy megfelelő alkalmazottat, hogy bejelentse.
Tanácstalanul ténfergett a folyosón. Egyszer csak nyílik egy közeli ajtó, és egy pápaszemes, kopott ruhás, borostás arcú ember közeledik feléje. Az úrfi első pillanatra látta, hogy ez nem az ő embere, egy ilyen egyszerű szolgát ő nem kérhet meg, hogy jelentse be. Lassú léptekkel elsétált előbbi helyéről. De a pápaszemes odament hozzá.
- Kérem, mit akar?
Az úrfi elhárító mozdulatott tett, rangján alulinak tartotta a feleletet.
- De barátom, mégis szeretném tudni, mit keres itt?
- Ugyan, maga csak menjen a dolgára, ne molesztáljon!
- De mégis, igazán nagyon szeretném tudni, mi járatban van, mert én vagyok Tisza István.
Az úrfi erre majdnem orra bukva, hétrét görnyedve dadogta:
- CS... cs... cs... Cseh Sándor írnok alázatosan jelentem, hogy méltóságos uram gazdaságába szolgálattételre bevonultam.
Cseh Sándor Tiszáéknál harminc évet szolgált, és hamar megtanulta, hogy ne a külső után ítéljen.
(Ách Endre)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése