El kell érnünk Betlehembe
Ez a tél még megváltatlan,
nincs rá mentség; fehér paplan,
se hó, se hold nem világol –
amíg fölragyog a jászol
hordjuk szívünk szakadatlan,
kormos arcot száz darabban,
nincs ajándék, semmi tömjén –
rí Boldizsár, Menyhért meg én.
Az indul el akaratlan kinek
angyala jelen van,
hótalan a hegyek inge –
el kell érnünk Betlehembe!
Itt pedig meghallgatható megzenésítve:
