Mindenszentek napjára

"Elrejtett áldásod, idejében árad.
Idejében veszed öledbe, ki elfáradt.
Mindig idejében ad és vesz hű kezed,
s egyszer idejében békén hazavezet."

Túrmezei Erzsébet

Kik azok a mindenszentek?

Kik is azok a mindenszentek, akiknek ünnepét üljük ma? Kik azok a boldogok, akiknek Jézus a hegyi beszédben megígéri az Isten országát, az üdvösséget?

Testvéreink, barátaink, ismerőseink ünnepe ez, azoké, akik üdvözültek (s nemcsak a szentté avatottaké). Sőt, a saját - reménybeli - ünnepünk is, mert mindnyájan arra vágyunk, hogy egykor a mindenszentek seregében éljünk a mennyben. Mindennap kell erre gondolnunk, örök célunkra, mint Szent Cyprián írja: ,,...amikor lenyugszik a nap és végetér napunk, kell, hogy újra imádkozzunk, és kérjük, hogy ismét felkeljen fölöttünk a fény, és kérjük azt is, hogy Krisztus eljövetele az örök élet kegyelmét hozza meg nekünk...'' (De or. dom. c. 35. PL 4,542.)

(www.szepi.hu irodalmi szövegtárból vett idézet)

Mindenszentek elé

Egyik temetőnk bejárata fölött olvasható:

Ó, vándor,
Állj csendesen itt,
Ami te most vagy,
Azok voltunk mi.

Amik mi most vagyunk,
Te egykor az leszel,
A mi követésünkre
Alaposan készülj fel!

.