Isten, aki – mondják: fűben, vízben, fában
bujkálsz, mint mosoly a szerelmes lányban,
ki a költőknél jobban kinyitottad
nagyanyám két fülét szózatodnak,
nekem, ki mint süket s vak tétova lábon
dülöngtem e pergő világon,
tedd meg nékem is, hogy úgy, mint ő, füleljek
szavadra, s szavadra oly bátran feleljek.
Illyés Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése